Körülbelül 20 év kihagyás után újra só-liszt gyurmáztam egyet, és kétségtelen, hogy a lelkesedésem is nagyobb most, mint volt gyerekkoromban.
Rájöttem, hogy leginkább az ilyen "szöszölős" dolgokkal tudok mostanában kikapcsolni, úgyhogy tegnap kétszer is adtam az élvezeteknek. :)
Próbáltam bevonni Lizót is, de be kell látnom, hogy igen naiv gondolat volt feltételezni egy 14 hónapostól, hogy ne kóstolja meg a "tésztát", úgyhogy a kreatív hajlamait egyelőre passzív szemlélőként élheti ki kisasszony.
Hozzávalók:
- 2 bögre liszt
- 1 bögre só (lásd még lessons learned)
- 3/4 bögre langyos víz
- 1 ek. étolaj
- illóolaj (opcionális)
Mindent összekeverünk, ha túl ragadósnak találjuk a végeredményt, akkor még egy kis lisztet adunk a masszához, ha túl száraznak, akkor pedig vizet. Kb. pogácsatészta "keménységű" tészta a cél. Közben előmelegítjük a sütőt: én légkeverésen, 120 fokon szárítottam a kiszaggatott formákat. A tésztát kinyújtjuk, és számunkra szimpatikus sütiszaggatóval kiszaggatjuk, és ha fel szeretnénk majd akasztani a kiszúrt formákat, akkor még sütés előtt egy szívószállal, vagy egy hurkapálcával kilukasztjuk őket.
Díszítés:
Itt csak a képzeletünk szabhat határt, szerencsére a só-liszt gyurma egy eléggé megengedő anyag. Én most nyomdáztam (sima tintával, illetve anélkül is - szerintem a legszebbek a "még kicsit tintás" nyomdával készített darabok lettek, mint pl. a koszorú, hóember), szívószállal, illetve fogpiszkálóval lyukasztgattam, és gombokkal lenyomatokat készítettem. Különböző anyagokkal is játszhatunk pl. fenyőággal, csipkével, de akár egy hajkefe tüskéivel is érdekes textúrát érhetünk el.
Sütés után a figurákat lefesthetjük akril festékkel, vagy akár egy mezei golyóstollal is rajzolhatunk rájuk - érdemes egy réteg lakkot kenni rá befejezésként, hogy tartósabb legyen.
Lessons learned:
- A formák igazából levegőn is megszáradnának - csak napok kérdése az egész. A sütőben 2 óra alatt elpárolog belőlük a nedvesség, de biztos, ami biztos alapon én a már kisütött formákat is még 2 napig hagyom levegőn szikkadni, mielőtt nekiállnék a díszítésnek.
- Legközelebb vékonyabbra fogom nyújtani a tésztát, olyan 3 mm-re, mert nekem ez még mindig vastag.
- Durva szemű só helyett a 2. kör már finom szemcsésből készült, sokkal szebb lett a végeredmény. A durva szeművel retro feeling-em lett. :)
- Legközelebb nem a kedvenc illóolajomat fogom beletenni, mert most eljutottunk oda, hogy rosszul vagyok a szagától... Így, Karácsony előtt kimondottan remek, hogy már most tele van az orrom a szegfű/fahéj illattal. (not)